“Ráolvasás”

A népi gyógyászat hátterét a természetismeret és a hitvilág egyes rétegei képzik.
Az emberek olyan módszerektől vártak javulást, mint a ráolvasás, kézrátétel, amulettek viselése, stb. A gyógyítók között voltak táltosok, halottlátók is, és voltak specializált gyógyítók is: füvesek, javasok, állatgyógyászok, kuruzslók. Megállapíthatjuk tehát, hogy a racionális és irracionális eljárások összefonódva jelentkeztek.


Gyógyítani olyan férfi vagy asszony kezdett, aki jól ismerte a gyógynövények hatásait, vagy jó kenő vagy jó csontrakó volt. Ezek a foglalkozások mutatnak némi párhuzamot a mai masszőrrel és csontkováccsal, mindenestre megkívántak némi anatómiai ismereteket.
Az orvosi ellátottság korábban nagyon alacsony szinten állt, ezért minden idősebb asszonynak szükségszerűen értenie kellett egyszerűbb betegségek gyógyításához, a pásztoroknak pedig az állatgyógyításhoz. Ezen ismeretek mellett természetesen hiedelmeken alapuló gyógymódokat is használtak. Ha például valakinek árpa nőtt a szemére, ráolvasás mellett sarlóval színleg lekaszálták, vagy olyan kútba kellett köpnie, amibe még nem néztek. Egy Vas megyében gyűjtött ráolvasás szerint egy idegennek a beteg szeme előtt háromszor kést kellett elhúznia, miközben így szólt:

“Árpa, árpa látjuk, késsel learatjuk.” Ráolvasással gyógyítottak fejfájást, fogfájást, hideglelést, lázt, ijedtséget, daganatot, kígyómarást, méhereszkedést, náthát. Ha valaki például náthás volt, hogy másra menjen át a nátha, azt kellett írnia a falra: Nátha van eladó, ingyen kapható. A szemmel verést ezzel a szöveggel gyógyították:
Ha lány igézte,
Szálljon a varkocsa alá,
ha ember igézte,
szálljon a kalapja alá,
ha asszony igézte,
szálljon a kontya alá.
Járatlan út,
keresztút.

Ezeken túl gyógyították a torokgyíkot és más, mandulával kapcsolatos betegségeket. Aki nem félt a gyíktól, és megsimogatta, az tudta gyógyítani a torokgyíkot, azaz a diftériát. Szent György-nap előtt fogott gyík torkát az emberi torokhoz kell dörzsölni, így szólva:

“Az én torkom akkor fájjon, amikor a kis gyíké.” Hasonló eljárásokkal gyógyították a szemölcsöt is, mert az irracionális gyógymód kevésbé volt fájdalmas, mint a racionális:

“A hold jöjjék, a szemölcs menjék!” További ráolvasások:

Szem meglátott, szív megvert.”
Olykor feltételezték, hogy a betegség oka az ijedtség. A megijedt gyermek gyógyítására az alábbi módokat alkalmazták: ólom, viasz öntése, koponyából való itatás, szenes vízzel, szenteltvízzel való mosdatás, kendermagfőzettel való kenegetés, gőzölés, küszöbről felvett por köldökre, talpára, feje lágyára való hintés.